Van még pár pillanat
amit itt a körteszagú éjben
adhatunk egymásnak puhán
- csak testünk a ruhánk -
fonódhatunk rángó, görbe kéjbe
sikolyunk suttogjuk egymás fülébe
igen, van még pár szép pillanat
ami csak a miénk
egymás szájából esszük
szaloncukorpapírba csomagolt kis életünk
és nevetünk ahogy az idő
befordul a sarkon
és karunkról lassan lemállik az ölelés
az édes ölelés, fánk gyümölcse.
Van még pár pillanat
amit itt a kertek alatt
lophatunk, lámpionok fényében
együtt szuszogunk a nyárral
langyos göröngybe töröljük magunk
egymás szemében a kifulladt kéjben
távoli végestelenségben
ajkainkról csöpög szavunk,
együtt lüktetünk
együtt születünk
és bizton együtt halunk.
Együtt, mert egyek vagyunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése