Mire leírom a szavakat
már nem is azt jelentik -
vonalakból formákat öltök
színekkel töltök
tartalmat adok, majd
mind egy szálig
ezt most váltig
állítom
de majd jól
megbánom
mikor az egészet miszlikbe-apró
darabokra szedem és elégetem-megeszem
kiszarom és újra
leírom.
Persze újra meg is eszem...
kedd, október 10, 2006
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
erről kiokádott és újra falt hányásaim jutnak eszembe...no comments yet
brutál mindkettő...hogy lehet ilyen agymenésünk?!
Így tisztul minden szavad, kristályosodsz az értelem-érzelem folytonosan ismétlődö forgószelében.
:)
köszi a kommentet - jó gondolat :)
Megjegyzés küldése