kedd, január 08, 2008

Olvass és Élj


Háromszáz könyv.
Ennyit adtam magamnak. Elhatároztam, hogy összeszedem és elolvasom őket. Háromszáz könyv, kéthavonta egy, ötven hosszú éven át. Hogy miért ötven, nem tudom. Ez jutott eszembe. Talán ennyi "hasznos" évem van, felfogom és értem amit olvasok, amelyből már szépen eltelt egy pár...nem tudom. De ötven és kész. Olvasnom kell, mert ezek az okos, néha kíméletlen és szigorú olykor szórakoztató vagy szenvedélyes de tanulsággal mindenképpen szolgáló, útmutató kicsiny mesterek mindig finoman terelgették gondolataim, segítették életem és amúgy is: jó dolog olvasni. Jó műveltnek lenni. Jó dolog este, lámpafénynél egy kényelmes fotelbe leülni. Kizárom a tohonya, lompos és erőszakos világot a szobámból és egy másiknak adom oda magam. Olvasok. Jó az amikor elragadnak a gondolatok, szárnyaim nőnek, együtt repülök a könyvvel, együtt lélegzem vele és talán magam is egy kicsit könyvvé válok, papírlapjaimon betűk peregnek, képek és történetek elevenednek meg, Élet születik és hal majd el, látom és átélem azt a másik világot amit az író kibontott nekem - semmi kétség jó dolog ez. Jó az amikor egy könyvet leteszek: meg van a beteljesülés, a megérkezés élménye. De még jobb amikor egy újat felveszek.
De mi legyen ez a háromszáz könyv...? Amelyekben ott van minden. Amelyekben ott a lényeg. Az Élet maga, sava-borsa ahogy szokták mondani. Egyáltalán létezik ez...? Elgondolkodtató. Talán, ha ötven meghatározó könyvélményen vagyok túl. Ezek felemeltek, majd földbevertek ha kellett. Kifacsarták szívem, felborzolták idegeim, összezavarták majd össze is szedték gondolataim. Ha úgy hozta a sors megaláztak majd bátorságot, tartást adtak, hogy legyőzhessem félelmeim és azokon keresztülvergődve legyőzhessem magam is...Lábra állítottak. Szerettek.
Nem mondok példákat, hisz előbb-utóbb mindenki megtalálja a neki szólót. Érdekes módon akkor amikor nagy szüksége van rá. Pontosabban: a könyv találja meg őt. Olyan, mint egy jóbarát. Igazi társ.
Háromszáz könyv. Volt olyan akit polcon találtam szinte szólt hozzám, majd' leugrott onnan, volt akit az utcáról szedtem fel, megint mást ajánlottak vagy boltban vásároltam. Mindig a kellő pillanatban de megtaláltak. Szentül hiszem van valami varázslat ebben...de nem. Nem is varázslat ez. Maga az Élet ilyen. Segít ha rászorulsz. Meghallgat, tanáccsal lát el. Igen, ilyen a jó könyv: pont olyan mint az Élet. Olvasni és élni jó dolog. Olvass és Élj.

1 megjegyzés:

sun-worshipper írta...

igen...nekem is volt már ilyen érzésem...teljesen konkrét elképzeléssel tévedtem be a könyvesboltba...és egy egészen más könyv talált rám...kérdés sem volt, melyik jön velem...érdekes:)