gyorsjelentés

A következő történetben se próza, se mondanivaló. Ki kell írnom magamból, mert rögtön felrobbanooooook!!!

Mivel munkahelyem pincében van (sajnos nem borászkodom - egyenlőre :) ) a ma esti pesti zivatart - de inkább monszunt követően ömlött be a társasház szennyvízelvezetőjével összekötött utcai csatornarendszerből a víz. Ezekután rendesen és lelkesen bekapcsoltam a búvárszivattyút, hadd dolgozzon. A hátsó raktárban 5 cm magasan állt a víz, így felálltam egy habszivacs kartonra és tiszai múltam méltán kamatoztatva beeveztem a lyukig, ahol a szivattyú működött - volna. Az istenért sem akart dolgozni, ezért elkezdtem piszkálgatni. Rájöttem, hogy a cső, ami rá van kötve több helyen csavarodott és megtört, ezért el kezdtem bütykölni. Ezután ott maradtam a lyuknál és a foghíjas szemétsöprő kefével tereltem a vizet arrafelé. Beindult a szivattyú! De csak forgott-morgott, nem dolgozott. Baromi mérges lettem, le a cipőt és ránéztem...lenyúltam és ahogy a kezem húzom ki az elvezetőcső lejön a szivattyúról és az összes szarlé amit addig magába szívott totál pofánb*szott. Annyira, h. hátratántorodtam és beseggeltem a mélyvízbe. Üvöltve, sikítozva rohantam segítségért, de hova és kinek? Egyedül voltam már...Ömlött ki a víz a gépből, vesztemre vissza akartam csavarni a csövet, de a nagy nyomás nem engedte és szanaszét fröcsögtem mindent. Számításaim szerint ez 20-30 másodpercig tartom és mostmár nem csak sikítoztam, üvöltöttem, káromkodtam, hanem ami a kezemben volt a falhoz vágtam ...

Teljesen eláztam és szarszagom van. Rémülten, izzadtan és büdösen állok a kezemben egy széthullott kefével és a szivattyú darabjaival. Feladom, hazamegyek mert reggel a lakásablakot is nyitvahagytam. Remélem a fókák még nem teljesen költöztek be - de ha a halak igen, nem bánom. Otthon vannak a botjaim és a konyhakövön egy zacskóban etetőanyag - megyek pecázni :p