...

köszönöm kedvesem, hogy végre
és íly kedvesen
invitálsz a végre
nem is gondoltam, hogy az égre
írt felhőkből szakad rám
hogy fuvallat súgja meg
földből kiszakadt mag
lélegző fény
zöldáradat
holdszemű éj
zsibbadó nap

másé vagy

köszönöm, hogy szépen vágtál föl
ereim és beleim
gombolyagba raktad
húsom kutyáknak
csontjaim katlannak
lelkem ördögnek adtad
tiédvolt vágyam
lobogó máglyán
démonok vacsoráján
tálaltad

másé vagy

hiányzol minden pillanatból
napsárgából
fehérfényből
istenségből
minden ölelésből
a símogató semmiből
mert Te vagy a Hold
éjem éke
holnapom
halvaszült szépreménye
mert Te vagy Napom
szikrázó
tegnapom
Csillagom kozmoszom
a teret hiába hajlítom
nem érlek el
mert

máshol vagy

máshol és másé vagy.